Mad Max 4 – A harag útja
Ezen a listán első helyezettünk a Mad Max 4. Az ausztrál filmet ugyanaz a George Miller követte el, mint az eredeti 1979-es disztopikus akciófilmet Mel Gibson főszereplésével (ami valóban nem rossz munka), ám ezúttal egészen elképesztő módon ízléstelenségbe fordult a dolog. Bár sokan el vannak ájulva a film látványvilágától - és valamiféle művészi szimbolikát magyaráznak a férfi-női szerepek megjelenítéseibe - az igényes ízlésvilágú nézők messze fennakadnak az olyan gusztustalanságokon, mint a terhes nőket rabként tartó és anyatejen élő főgonosz, illetve a foglyok vérét átömlesztő „harcosok” (bandatagok) megléte. (Ha ez művészi megjelenítés, akkor a büfögőversenyt is nevezhetővé kellene tenni Cannes -ban.) A brit főszereplő Tom Hardy jó színész ugyan, és egyébként erőteljes karakter, de ebben a filmben csak szerencsétlenkedik. A jobb napokat is megélt és gyönyörű Charlize Theron fiús külsővel, félkarúan és extrémen kifestve „tündököl” a filmben minden létező nőiességétől teljesen megfosztva. Összességében a Mad Max 4 minden szempontból gyenge alkotás, mely sokakat megtévesztett. Semmiképp sem ajánljuk igényes és értelmes nézőknek, kizárólag azoknak, akik számára csak a látvány fontos. A film ugyanis a szem rágógumija. Pénzt, energiát, költségeket és igyekezetet nem kímélve alkottak egy nagy adag semmit! Ráadásul a film végére válasz nélkül marad a legfőbb kérdés is: egy világvége katasztrófa után az emberiség maradéka miért válik sivatagban rohangáló, értelmileg visszamaradott, aberrált alakok halmazává. Értékelésünk: 5 pont
Sicario – A bérgyilkos
Az embernek egyetlen szó jut az eszébe, ha a Sicarióra gondol: „dögunalom”. Ha volna olyan kategória, hogy „hogyan készítsünk a lehető legunalmasabbra egy amerikai drogharcról szóló filmet” akkor a Sicario ebben a kategóriában biztosan tarolna. A történet szimpla (egy bites), a forgatókönyv egysíkú, a tempó csiga lassú, a rendezés ultragáz és maga a teljes dögunalom. Alighanem elrettentő példaként kell Denis Villeneuve nevét megjegyeznünk, mert rendezőként ő követte el ezt a teljes "langyos vizet". Pedig a szereplők itt is tehetséges emberek és jó karakter-színészek, így Josh Brolin, Emily Blunt (aki még ráadásul csinos is) és Benicio Del Toro is. Mindannyian teljesen oké színészek és azt gondolom, nem ők tehetnek az egészről. Persze az USA –ban jól fogadták a filmet, aminek oka alighanem az lehet, hogy ott mindenkit érdekel a drogharc, hiszen saját bőrükre megy a dolog. A CIA és FBI világa (működése) pedig titokzatos és érdekes "tiltott terület", amit talán kicsit megismerhet az ember egy ilyen filmből (vagy legalábbis ezt szeretné hinni). Az IMDb magas pontszámát (7,8) is ez indokolja, hiszen szavazóinak zöme amerikai. Értékelésünk: nem lehet több 5,5 pontnál (és még ezzel is túlértékeltük kicsit a filmet.)
Jurassic World
Iszonyú sok pénzt, 150 millió dollárt költöttek erre a puncsra, ami a korábbi Jurassic részekhez képes teljesen fantáziátlanra sikeredett. Mivel már nem tudták tovább fokozni a dínó-őrületet, kitaláltak egy génmanipulált „hibrid dinoszauruszt”, melyet egy élményparkban mutogatnak, a Nublar szigeten. Gyenge alkotás, kreativitás nélkül. A szereplőgárda ugyanakkor itt sem rossz: Bryce Dallas Howard különleges és gyönyörű nő (még ha az egész filmben, ugyanabban a ruhában rohangál is végig) és Chris Pratt is teljesen rendben van (lefogyott a filmre és kicsit gyúrt is rá). Az az igazság, hogy a Jurassic World egy méregdrága giccs, valódi csalódás. (Az IMDb 7,1 -re díjazta.) Azért a vízből kiugró Mosasaurus (óriásvizidínó) látványa hihetetlen és lenyűgöző megjelenítés, elismerjük. Értékelésünk: 6 pont (legfőképp az előbb említett jelenet miatt) :-)
