Villámvéleményt írni fél oldalban a Becstelen Brigantykról? Nem könnyű feladat. Ez a film ugyanis egy szórakoztató - bár ugyanakkor megosztó - de kétségtelenül egyedi Tarantino mozi, lenyűgöző karakter-megformálásokkal, szenzációs párbeszédekkel, Brad Pitt és Christoph Waltz zseniális játékával. Egy 2009-ben készült, abszurd háborús film, melynek a műfaja valójában meghatározhatatlan. Lehetne háborús dráma, fekete-vígjáték, történelmi kalandfilm … stb, de igazából egyik klisé sem illene rá teljesen. Hogy miért? Mert keveredik benne a helyzet-, és jellem komikum, a vérengzős jelenetek sokszor abszurd és kegyetlenül nyers beállításaival. Továbbiakban spoileres elemzés!
A Becstelen Brigantykról csak akkor alkotható objektív vélemény, ha két tényezőt figyelembe veszünk. Az egyik, hogy a film végének „történelem-hamisító” jellegét – nevezetesen Adolf Hitlernek és főembereinek (többek közt Göbbelsnek) a filmbéli megölését – nem szabad a történelmi realitások keretrendszerében értékelnünk. Nyilván a valóságban nem ez történt – Hitlert nem ölték meg 1944-ben (sajnos) - de egy művészi jellegű megközelítés szabadsága megengedőbb kereteket adhat egy filmnek, főleg ha a nézőket egy érdekes „játékba” akarja vinni a forgatókönyv író. Egy játékba, amit már biztosan sokan kipróbáltunk és a címe: "... mi lett volna, ha .."
A másik, ami ennél a filmnél lényeges körülmény: ez az alkotás egy olyan (egyre inkább általánossá váló) társadalmi irányultság ellentételezése, mely egyre szélesebb rétegekben teszi elfogadhatóvá a nácizmus alapjait képező gondolkodást. Mondhatni: "anti-náci" filmről van szó, a fasiszták nevetségessé tételének szándékával. És ezt a célt a filmvilágban - valljuk meg - kevés alkalommal tudták eddig sikeresen és stílusosan megvalósítani. (Ezúttal viszont sikerült. Mégpedig rendesen.)
Christoph Waltz, zsidó-vadász SS ezredest alakítva (kinek neve: Hans Landa) egyszerre korrekt és intelligens társalkodó – aki engedélyt kér a rágyújtásra áldozataitól – és szívtelenül kegyetlen, vérengző gyilkos is, aki sok száz (vagy ezer) ember megöléséért felelős. Ellenfelei: a zsidó katonákból álló és Aldo Raine hadnagy (Brad Pitt) vezette Becstelen Brigantyk bátor és hasonlóan szívtelen harcosok, akik a zsidókkal szemben elkövetett szörnyűségek megtorlói. Agyonverik, lelövik és megskalpolják (a félig apacs származású vezetőjük parancsára) a nácikat. A Tarantino által kialakított helyzetek zseniálisak, például a sörözőben összecsapó kémek és németek jelenet, melynek végén Bridget von Hammersmark (Diane Kruger) kivételével mindenki meghal, maga is egy önálló kis történet egy valódi abszurd dráma. A párbeszédek sehol nem erőltetettek, a poénok természetesek és ez alól egyedül talán csak Hitler erősen túlparodizált megformálása a kivétel (Martin Wuttke szereplésében). A film számtalan tehetséget is felvonultat, így az eddig említetteken kívül nagyot alakít benne Shosanna szerepében Mélanie Laurent és Hicox hadnagyként Michael Fassbender. A Becstelen Brigantyk történetének alapja egyébként valóságos, ugyanis a második világháború alatt tényleg működött a frontok mögött egy zsidókból álló diverzáns egység, mégpedig az angol hadsereg kötelékében a Különleges Hadműveletek Végrehajtó Egysége irányítása alatt (Special Operations Executive - SOE).
Zárásul megjegyezném: a Becstelen Brigantyk egy erősen megosztó alkotás: vagy nagy visszhangot kelt az emberben, vagy merev elzárkózást és nemtetszést okoz bennünk. Mondanom sem kell én az első kategóriába kerültem. Ugyanis akárhogyan is nézzük: zseniális munka, melyről csak a legnagyobb elismerés hangján tudok szólni. Vagy hússzor láttam és még legalább ennyiszer megnézem még. Hogy miért? Egyszerűen csak azért, mert jó! Nagyon jó!
Értékelésünk: 10 / 9,2
Facebook közösségünk és Twitter csoportunk